Áramszünet volt csütörtökön, ennek oka a karbantartáson kívül a hálózat részleges madárbaráttá tétele volt. Az elmúlt évben készített , Gólyák Sorsa c. kisfilm meghozta első gyümölcsét. A filmet nem csak az internetre töltöttem fel , hanem elküldtem a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumba és a Hortobágyi Nemzeti Parknak is. Alig múlt el karácsony és már meg is érkeztek az első visszajelzések, köztük Tihanyi Gábornak a nemzeti park munkatársának levele , melyben január első hetében helyszíni szemlére hívott. A bejárás során elmondta nekem hogy a meglévő szigetelés tapasztalatuk szerint sem nyújt megfelelő védelmet az áramütés ellen a madarak, köztük a fehér gólya számára, így a jövőben más megoldásokat kell alkalmazni, ezen megoldásokon folyamatosan dolgoznak. Arról is beszéltünk hogy gondok vannak a kommunikációval , sem a nemzeti park , sem az áramszolgáltató nem tudott arról hogy ilyen mértékű a gólyák áramütésből eredő pusztulása Hajdúviden. Ennek oka hogy senki sem - köztük én sem - tudta, hogy mit kell tennie olyan esetben ha elhúllott gólyát vagy más madarat talál az oszlopok vagy a vezetékek alatt. Tihanyi úr elmondta nekem, hogy a közeljövőben ezeket az eseteket le kell fotózni a környékkel és az oszlop számával együtt és értesíteni kell a Hortobágyi Nemzeti Park Természetvédelmi Őrszolgálatát ( Kovács Zsolt : 06 30 9942 501 ) Ez ügyben persze engem is meg lehet ( kell ) keresni. A mostani beavatkozással az áramszolgáltató a legproblémásabb helyeken végezte el a munkálatokat, remélve hogy ezek is eredményt hoznak majd. A vezetékszakasz teljes madárbaráttá tételéhez további beavatkozásokra lenne szükség, némi remény erre is van. A mi gólyánk még ugyan egyedül poroszkál a vidi határban, de remélhetőleg hamarosan megjön a párja is és kelepelésüktől lesz majd hangos az utca és remélhetőleg nem egyedül hagyják majd el ősszel a falunkat.
A felvételek az áramszolgáltató szóbeli beleegyezésével történtek
