Egy évszázados butaság

Tanuló koromban és később munkám során is meg ütötte fülemet egy furcsa, ironikus kijelentés ,, vidi rác ".E kifejezést néha még ma is hallani ha valamelyik környező városban megkérdik egy falumbélitől, hogy hová valósi. Nem igazán értettem -Hajdúvid és rácok- mi közük van egymáshoz ? A falu múltját elég jól ismertem, nem emlékeztem egyetlen Rác nevezetű lakosra sem. Az 1950 -ben épülő falu mágnesként vonzotta ide a környék tanyáiból és városaiból az embereket, erről olvashatunk Janó Ákos könyvében is. A könyv tartalmazza az akkoriban a  faluba költözöttek névsorát, amiből kiderül, hogy zömében - a tanyákról érkezőket leszámítva-  Hajdúböszörményből és a környező hajdúvárosokból költöztek ide az emberek, így egy igazi falusi unió jött itt létre. De hol vannak a ,, rácok" ?  A magyarázatot egy nem rég vásárolt könyv lapjai között találtam. Talán az utolsó példányát sikerült megkaparintanom H. Fekete Péter könyvének, melynek címe; Vid Középkori Falu Története, Régészeti Leletei. Az 1959-ben megjelent könyv a középkori Vid történetét és területén történt ásatások eredményeit taglalja, de az utolsó fejezetében valami másról is szó esik. Az író magyarázatot keres Vid elnéptelenedésére, egy mondát taglal mely szerint Videt vad rác nép lakhatta, akik rendszeresen fosztogatták a környéket. A monda szerint ezt megsokallták a környező városok és az egyik alkalommal -mikor a zsákmányon osztozkodtak a rácok- meglepték őket . A falut feldúlták, lakóit felkoncolták, csak a csecsemőket és gyermekeket hagyták életben, állítólag belőlük lettek a böszörményi rácok       (Rácböszörmény).  A mondát aztán tovább színezték hírt hozó koldusasszonnyal és halom alá temetett rácokkal bővült a történet. A szájhagyomány útján terjedő történettel a történészek annak ,,komolytalansága miatt  nem foglalkoztak". Vidnek a  monda szerinti elpusztulásával két írás foglalkozik. Barcsa János Hajdúnánás történelméről írt könyvében leírja , hogy a vidi föld  1642-ben  I. Rákóczi György birtoka volt 16 jobbággyal, de a falu létéről nincs feljegyzés. Ír arról is hogy a véres esemény színhelyét a király generálisa gróf Barkóczy is megtekintette és hogy idős emberek emlékezni vélnek a halomra és az elpusztult falura, bár az egész históriát maga az író is ,, meseszerű előadásnak ítéli ." Az idősek által említett falu helyszíne pedig nem egyezik az ásatás színhelyével. ,, A mese tehát a Barcsa könyve után is megmaradt mesének." Nagy Sándor Hajdúhadház története című könyvében pedig így ír a mondáról. ,,Nem lehet azt feltenni, hogy a támadás szándéka Vidről indult volna ki, és ő szőtt volna gonosz tervet akár egy hajdúváros ellen is. Sokkal valószínűbb hogy ez utóbbiak nem tűrték a rác szomszédságot ..."  H. Fekete szerint ez is csak ,, egy valószínűségre alapított feltevés". De akkor mi az igazság, hogyan pusztult el a középkori falu ? Írásos emlék utoljára a török időkben az 1572 évi összeírás során született, mely szerint Vidnek kétharmada magyar, egyharmada rác, oláh és orosz származású volt. Írás ezek után már nem említi többé Videt lakott településként ! A hajdúk letelepítésekor készült oklevelekben már csak Vid puszta néven említik a területet a faluról szó sem esik, így elmondható hogy a falu ekkor már nem volt lakott település. A falu  e két időpont között pusztult el a krimi tatárok betörését követően úgy 1594 tájékán. Akkoriban  a Felső- Tisza vidékén száznál is több település jutott hasonló sorsra. A vidi föld hajdúvárosokhoz kerülése sem a mondában szereplő véres eseménynek köszönhető, azok megváltások és vásárlások útján kerültek a városokhoz . Rákóczi György például 1500 aranyforintért zálogosította el vidi birtokrészét a három hajdúvárosnak. Azt hiszem méltánytalan hazugság történt Vid faluval kapcsolatban, ami fénykorában több adófizetőt számlált mint a környező települések némelyike. Végszóként idézném H. Fekete Péter könyvének utolsó mondatát ,,Azzal zárhajuk le a középkorban keletkezett Vid falu elpusztulásának történetét, hogy a monda a szóhagyomány, még ha századokig száll is akkor sem válik történelemmé, hanem marad továbbra is annak ami volt ; mesének... regének !" 

Az írás alapjául szolgált mű .              Az ősi Vid település helye napjainkban.

2015.06.28.